Lakásunk aprócska lakója

Velünk élnek, csak ritkán találkozunk velük. Úgy néznek ki, akár a skorpiók, de egyáltalán nem veszélyes lények. Ezek a parányi állatkák az álskorpiók. (Nevüket a skorpiókra emlékeztető apró ollócskáik miatt kapták, teljesen veszélytelenek, ugyanis nem rendelkeznek a skorpiókra jellemző méregtövissel.) Igen apróak: testméretük pár milliméteres. Sok helyen megtalálhatóak: emberi környezetben, madárfészkekben, avarban, mohapárnákban és fakéreg alatt is találkozhatunk velük. Ragadozók: atkákkal és könyvtetvekkel táplálkoznak. Ritkán kerülnek a szemünk elé ez a parányi szerzetek a lakásban, mivel éjszakai aktivitású állatok. Elképesztő módon, forézissel is képesek nagyobb távolságokra eljutni. (A forézis, azt jelenti, hogy az apró állat belekapaszkodik egy nagyobb röpképes rovar lábába, és azzal viteti magát. A képen egy könyvskorpió látható.)

Amit a látásról tudni kell

Szemünk hasonlít a fényképezőgéphez.

Szemünk elején van egy fényrekesz (a szivárványhártya), mely a beérkező fény mennyiségét szabályozza. Mögötte van a lencse, amely egy fényérzékeny felületre, a retinára fokuszálja a fényt. Itt kicsiny, fordított kép keletkezik, ezt az agy „állítja talpra”. A retinán kétféle látósejt van: 125 millió pálcika és 7 millió csap. A pálcikák fekete-fehérben látnak. A csapok segítségével észleljük – jó megvilágításnál – a színeket.

Rovar, amely veled él együtt!

A Légyölő pókszázlábú (Scutigera coleoptrata) eredetileg a mediterrán régióból származik, így kizárólag csak a lakásokban képes átvészelni a telet. Éjszakai ragadozó, megpillanthatjuk az esti lámpafelkapcsolások alkalmával, amikor a plafonon cikázik, miközben a lakásban élő kisebb ízeltlábúakra vadászik. A pókszázlábúak rendjébe tartozik és 15 pár igencsak megnyúlt lába van. Harapása fájdalmas és a méhcsípéshez hasonló tüneteket okozhat. Rendkívül gyorsan mozog, akár 25 cm/s sebességgel is képes futni a falon. Akár 7 évig is lehet! (Trópusi rokonai egyébként akár 26 cm hosszúra is megnőhetnek, és lábfesztávolságuk elérheti a 30 cm-t is!)

Viszketésről dióhéjban

A bőr viszketése nem más, mint enyhe fájdalomérzet.

Újszülött Kobra

A Kobra bébi mérge a kikelés után sokkal erősebb, mint a kifejlett egyedeké.

Érdekességek a fogmosásról

  • Babilóniában a fogtisztítás gyanánt fadarabkákat rágtak az emberek.
  • Az ókori egyiptomiak már porrá zúzott ökörpatából, égetett tojáshéjból, mirhából és vulkáni hamuból álló keverékkel tisztították fogaikat.
  • A rómaiak a fogmosáshoz „varázsporukba” zúzott osztriga héjakat és csontokat kevertek.
  • Az 1200-as évek elején a kínaiak megalkották a fogkefe ősét: bambuszból vagy elefántcsontból készített nyélre vaddisznó szőröket erősítettek.
  •  A középkorban Európában a fogkefék sörtéit leginkább lószőrből készítették. Úgy gondolták, hogy a Kínában elterjedt vaddisznószőr túl erős és felsérti az ínyt.
  • Az 1700-as évek végén egy angol William Addis nevű úriember, megalkotta a modern fogkefék ősét. (Egy csontnyélbe lyukakat fúrt, majd disznószőrt húzott át rajtuk és megkötötte a szálakat.)
  • 1860-as évek végére már automatizált gyártósoron 29 fajta fogkefét készített! Elkezdődött a fogkefék gyártása. (William Addis fiának az ötlete alapján)
  • Később, a XIX. század végén, az olcsóbb fogkefék sörtéit disznószőrből, a drágábbakat borzszőrből készítették, egészen 1938-ig, innentől kezdve az állatszőröket nejlonra cserélték.
  • A második világháború után  USA-ban, a hadseregben a rendszeres fogpucolás a katonai “tízparancsolat” része volt.
  • 1939-ben megjelent az első elektromos fogkefe Svájcban. Több mint 40 év kellett, hogy elterjedjen az új találmány, amely egészen 1980-ig váratott magára!
Nagy fakopáncs
A nagy fakopáncsnak olyan hosszú a nyelve, hogy körbeborítja a koponyáját és egyfajta lengéscsillapítóként is szolgál.
Mióta van Tévé-maci?

1964-ben látta meg a napvilágot, a 60-as és 70-es évek elhíresült Tévé-maciját Köbert Tibor tervezte. A Tévé-maci nem csak a tv-ben szerepelt, hanem könyvek főszereplője is volt. Bálint Ágnes:Jó éjszakát maci! (1970); Bálint Ágnes:Én vagyok a Tévé-Maci (1983) c. mesekönyvekben is szerepet kapott. Jövőre 50 éve lesz a Tévé-Maci!

Melyik a Föld leghíresebb világító öbölje?

A biolumineszcencia jelensége akkor figyelhető meg, ha egy élő szervezetben olyan kémiai reakciók is lejátszódnak, melyek (fény) foton kibocsátással járnak, ekkor ugyanis, az élőlény egy része, vagy egésze “önmagától világít” a sötétben. (Ilyen lumineszcens élőlények például a Szentjánosbogarak is). A Karib-térségben található Mosquito bay, a Puerto Rico szigetnél helyezkedik el. A leghíresebb világító öböl, mert az itteni környezeti adottságok a legalkalmasabbak, hogy az itt élő apró vízi élőlények (biolumineszcens mikroorganizmusok) elszaporodhassanak, így 158 000 egysejtű él literenként a vízben ezen a helyen!

Elgondolkodtató mondat a Föld történetéről!

Ha a Föld történetét egy évnek feleltetjük meg, akkor április eleje táján jelent meg az élet, az emberek pedig Szilveszter előtt pár perccel érkeztek.